„Hozott is ajándékot, meg nem is” – talán ezzel a mesebeli példával lehetne legjobban érzékeltetni az Európai Bizottság szerdai döntését a magyar uniós forrásokról. A következő napokban-hetekben mindenki úgy magyarázza majd a döntést, ahogy neki jobban tetszik, a gyakorlatban azonban semmi nem dőlt el, most épp megint a magyar kormány térfelén pattog a labda.
Egy új, eddig itthon a kormány által nem hangoztatott információt, is bemondott a ma déli brüsszeli sajtótájékoztatón az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Valdis Dombrovskis, amikor bejelentette, hogy a testület elfogadta az 5,8 milliárd eurós magyar helyreállítási programot. Szavai szerint ugyanis abban a kormány szélerőművekre is kért támogatást.
Az Európai Bizottság megállapítása szerint Magyarország nem ért el kellő előrehaladást a reformok terén, és teljesítenie kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó forrásokra vonatkozó alapvető mérföldköveket - közölte az Európai Bizottság.
A cseh soros EU-elnökség azt tervezi, hogy megfordítja a négy kulcsfontosságú ügyben a szavazások sorrendjét a pénzügyminiszteri Tanács decemberi ülésén, és így előbb azokat az ügyeket viszi szavazásra, amelyeket eddig blokkolt a magyar kormány (Ukrajna közös adósságvállaláson keresztüli támogatása, illetve globális minimumadó), és ha feladja ezekben a vétóját, csak akkor kerülne sor a magyar helyreállítási program jóváhagyására, illetve a felzárkóztatási programokbeli felfüggesztésekről szóló tanácsi döntésekre – tudta meg a Politico. Mindez éppen a fordítottja annak, mint ami múlt héten kinézett az akkori napirendi pontok sorrendje alapján, igaz amint megírtuk: benne volt a pakliban, hogy a napirend, illetve a szavazási sorrend változik a háttérbeli politikai huzavona miatt.
Az utolsó pillanatig lebegtették Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök Budapestre utazását, hogy a testület által elfogadott magyar helyreállítási terv jó hírét bejelentse, mint ahogy azt mind a 26 másik uniós tagállam fővárosában megtette, de végül eldőlt, hogy nem utazik ide pr-szempontok miatt – írja a Szabad Európa az elnök szóvivőjére hivatkozva.
Lesz megállapodás az EU-pénzekről, amelyek hazai elosztásához sok évig szigorú kontrollt kapunk a nyakunkba, az viszont még teljesen bizonytalan, hogy mikor érkeznek meg az első nagyobb összegek a magyar államkasszába a 2021-2027-es felzárkóztatási és helyreállítási forrásokból, leghamarabb erre jövő nyártól van esély – ez a lényege a szerdán déli órákban várható brüsszeli bejelentésnek Magyarország szempontjából.
Arra számítunk, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) december 12-én dönthet a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról – nyilatkozta kedden a Reutersnek Navracsics Tibor uniós fejlesztésekért felelős miniszter. Ez azt jelenti, hogy az eddig várt december 6-hoz képest pár nappal későbbre csúszott a magyar program elfogadásáról várható tanácsi döntés. Navracsics azt is mondta: a kormány várakozásai szerint az Európai Bizottság holnap arra fog javaslatot tenni a Tanács felé, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokból 7,5 miliárd eurónyi pénzt függesszenek fel, ami három Operatív Program keretének 65-65%-os ferlfüggesztési arányából jönne ki.
Az Európai Unió a dohánytermékek adóztatásának alapvető felülvizsgálatára készül - derül ki egy, a Financial Times birtokába került bizottsági anyagból. Ennek keretében a hagyományos dohánytermékek jövedéki adóterhe látványosan emelkedne, de az új típusú termékek sem menekülnének meg a magasabb sarc elől.
Fokozzuk erőfeszítéseinket, és partnereinkkel együttműködve azon dolgozunk, hogy Ukrajnának sürgősségi támogatást nyújtsunk az áramellátás és a fűtés helyreállításához és fenntartásához a polgári lakosság számára - jelentette be Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetése után közzétett sajtóközleményében.
Azután, hogy az Európai Bizottság felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja a magyar EU-pénzek felfüggesztésével kapcsolatos javaslatát, nem valószínű, hogy a következő 2-3 hétben engedik jóváhagyni a felfüggesztési veszélyben lévő három Operatív Programot – tudta meg a Portfolio az ügyre rálátó egyik brüsszeli bizottsági forrástól. Ez pedig váratlanul súlyos következményhez is elvezethet: akár 11,4 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunkat is felfüggeszthetik a hírekben szereplő 7,5 milliárd euró helyett. Levezetjük, hogy miért van benne ez a pakliban, illetve azt is összefoglaljuk, hogy most mi a helyzet az EU-pénzeinkkel és mik a kilátások.
"Úgy érezzük, hogy minden akadály elhárult az európai intézmények, a Bizottság és Magyarország között, ami a megállapodást eddig hátráltatta" - jelentette ki az uniós források kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök, a visegrádi négyek kassai találkozóját követő sajtótájékoztatón. Egy mai kormányzati háttérbeszélgetésen kiderült: a magyar kormány is csak a sajtóból tudta meg, hogy az Európai Bizottság szűkkörű felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött, fenntartja az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi felfüggesztést a felzárkóztatási forrásoknál, mert elégedetlen a 17 féle magyar korrupcióellenes és közbeszerzési lépés eddigi végrehajtásával. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy "már van 18. igény is", és azt is teljesíteni fogjuk. A legfrissebb információk szerint azonban nem 17 vagy 18, hanem összesen 27 vállalást kell előre és maradéktalanul teljesíteni ahhoz, hogy a magyar kormány forrásokhoz tudjon jutni a helyreállítási programból.
A magyar kormány is csak a sajtóból tudta meg, hogy az Európai Bizottság szűkkörű felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött: fenntartja az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi felfüggesztést a felzárkóztatási forrásoknál, mert elégedetlen a 17 féle magyar korrupcióellenes és közbeszerzési lépés eddigi végrehajtásával - derült ki egy mai kormányzati háttérbeszélgetésen. Ezzel együtt Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a felfüggesztéssel érintett pénzen kívül a többi pénzről megszülethetnek év végéig a szükséges megállapodások, illetve a helyreállítási programról is, így a Brüsszel felől érkező folyósítások volumenét egyelőre nem érinti a jogállamisági eljárás fennmaradó monitoringja. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az eseményen utalt rá, hogy az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós hitelprogram kapcsán a magyar kormányzati álláspontban esetleg lehet változás, de a globális minimumadóval kapcsolatos magyar álláspontban nem.
Nagy többséggel, 416 szavazattal, 124 ellenszavazat és 33 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament azt a szigorú határozatot, ami szerint nem elégséges a magyar kormány által vállalt 17 féle korrupcióellenes és közbeszerzési lépés teljesítése még akkor sem, ha azokat maradéktalanul végrehajtaná a kormány. Ezért az EP kemény hozzáállásra szólította fel az Európai Bizottságot, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsot a magyar jogállamisági helyzet, illetve a helyreállítási program kezelésére. Az elfogadott szöveg komoly megkötéseket tartalmaz arra, hogy Magyarország mikor és milyen feltételek után juthatna az új ciklusban EU-pénzekhez, de fontos hozzátenni, hogy a határozat jogilag nem kötelező érvényű a Bizottságra és a Tanácsra. Ezzel együtt mégis kénytelenek részben figyelembe venni annak tartalmát politikai okok miatt.
Miután kedden bejelentette a gázársapkára vonatkozó javaslatát az Európai Bizottság, a tagállamok mai nagyköveti ülésén is megmaradt a szembenállás a különböző táborok között, így nem várható, hogy az energiaügyi miniszterek holnapi brüsszeli ülésén megállapodás születik a témában, emiatt pedig az energiapiaci csomag többi elemének elfogadása is kérdéses – írja a Reuters.
Nincs nagy tolongás a civil szakmai szervezetek részéről, hogy holnap éjfélig jelentkezzenek az Integritás Hatóság mellett létrejövő Korrupcióellenes Munkacsoportba, a témában szakmailag illetékes Korrupciókutató Központ Budapest például „ebben nem kíván részt venni” – írja a hvg.hu.
Elégedetlen a magyar kormány által szombaton átküldött végső teljesítési listával az Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban, ezért azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak a jövő szerdai ülésen, hogy 7,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrást függesszenek fel Magyarország felé – értesült a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megbízható bizottsági forrásokból. A lap úgy tudja, hogy erről és az eljárási lépésekről tegnap Ursula von der Leyen bizottsági elnök már tájékoztatta is az Európai Parlament frakcióvezetőit, és a Bizottság a megállapítását többek között arra is alapozta, hogy elégedetlenek az Integritás Hatóság egyik alelnökével, Holbusz Tímeával is.
Ma egy olyan piaci korrekciós mechanizmus bevezetésére tett hivatalos javaslatot az Európai Bizottság, amely két hétig tartó extrém gázpiaci árkörnyezet esetén nyúlna bele jogszabályi alapon a holland TTF gáztőzsdén születő ügyletek egy részének árába. Sőt, a Bizottság arra is készül, hogy elrendelje a kötelező 15%-os gázspórolást minden tagállam számára, amelynek kereteiről nyáron már megállapodtak a tagállamok. A ma bejelentett javaslatról már csütörtökön, november 24-én, tudnak tárgyalni egy rendkívüli ülésen az energetikai szakminiszterek és akár dönteni is tudnak róla.
Hetek óta fontos kérdés, hogy ha a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen tényleg összecsúszik négy fontos ügy, mint ahogy a minap azt előrevetítettük, akkor azok megtárgyalásában milyen sorrendet állít össze a cseh soros elnökség, mert az alapvetően kihat a tárgyalás dinamikájára. A ma nyilvánossá vált napirendi pontok sorrendje egyértelműen arra utal, hogy a tagállamok előbb a magyar EU-pénzes ügyekben kedvező döntést hozhatnak, majd ezért cserébe rögtön két olyan ügyben kérik a magyar kormány támogatását, amelyeket eddig - legalábbis a szavak szintjén - hevesen ellenzett. Aztán rá másnap a magyar kormány viharos gyorsasággal átnyomhatja majd a magyar parlamenten a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikációját is. Szokásos brüsszeli kompromisszumnak tűnik ez a koreográfia, amelyben mindenki kiharcol valamit a másiktól, és végül mindenki jól jár valamilyen szemszögből.
A műtrágya-hiány hamarosan globális élelmiszer-hiányt és élelmiszer-áremelkedést okozhat, ez a probléma pedig várhatóan Magyarországot is mélyen érinteni fogja - mondta el Jutta Urpilainen, az Európai Unió nemzetközi partnerségért felelős biztosa a Portfolio-nak adott exkluzív interjúja során. Arra is kitért, hogy az Európai Unió Global Gateway nevű kezdeményezése, alternatívája a kínai Egy Övezet Egy Út nemzetközi kereskedelmi programnak, és a magyar cégek számára is lehetőséget nyújt, hogy a világ legnagyobb piacaihoz férjenek hozzá.
Magyarország mindent megtett azért, hogy az Európai Bizottsággal való megállapodás érdekében, a korábban kialkudott, az uniós pénzek lehívását lehetővé tevő tizenhét vállalást határidőre teljesítse - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben pénteken.